ODAKINT

Odakint

Kincskeresés a Szén-patak-völgyben

2015. április 07. - Szekeres Gábor

Véső, kalapács, két denevér meg egy barlang. Mindez a Börzsöny szívében Királyréttől nem messze a Szén-patak-völgyében.

dsc_0594.JPG

Királyrétre kisvasúttal érkeztünk Kismarosról, mégpedig kincsvadászat céljából. Sajnos a menetrendet elnéztem, így két óra várakozás után tudtunk csak elindulni. Kislányunk most dackorszakát éli, így igazán emlékezetessé tette a várakozás alatti - legalábbis fél órát - az állomáson dolgozó hölgy számára.

dsc_0558.JPG

Királyrétre érve a kék négyzeten indultunk a Bajdázói kőbánya felé, ahol vasas andezitet, dácitot bányásztak 2007-ig, szállítására pedig külön vasúti szárnyvonal is épült. Mi is ásványgyűjtés céljából érkeztünk. Elsősorban almandinra, vagy opálra fájt a fogam, de impozáns fotót láttam egy 20 mm-es zafírról is, amit állítólag itt találtak.

dsc_0622.JPG

Útközben elhaladva a Bajdázói-tó mellett, - amelyet a közelben működő vaskohó számára létesítettek egykor - békanászra lettünk figyelmesek. 

bajdazoi_banya_1.jpg

Miután megérkeztünk a bányába, előkerült a véső és kalapács. Majd közelebbről is szemügyre vettük a törmelékeket. Hosszas keresgélés után sem találtunk semmi érdemlegeset, de kislányunk nagyon élvezte a napsütést és azt, hogy mindenhova utánam cipelte a kalapácsot, vagy éppen kis segítséggel utánam mászott.

dsc_0642_1.JPG

Közben rájöttem, hogy a keresett ásványokat nem közvetlen itt a bányában találták, hanem a Szén-patak medrében, ami nincs is messze innen. Sőt ha már odamegyünk, akkor megnézhetjük az egykori vasbánya tárót is.

A Szén-patak a Börzsöny legmagasabb csúcsának, a Csóványosnak (938 m) déli részéből felfakadó forrásaiból ered. Völgyében található a Spartacus kulcsosház, de helyenként még láthatóak az egykori gát- és csatornarendszernek a maradványai is, amelyeken a kivágott fákat úsztatták le egészen a Dunáig. A Szén-patak Királyrétnél egyesülve a többi patakkal (Bagoly-bükki-patak és a Nagy-Vasfazék-patak) alkotják a Morgó-patakot.

Kicsit kellett csak visszagyalogolnunk a jelzésen, majd keletre fordulva toronyiránt a völgyre merőlegesen értünk ki a fák közül, szemben pedig a táró bejáratát láthattuk. Átkelve a patakon, előkerültek a zseblámpák, majd bemerészkedtünk a barlangszerű nyílásba. Korábban már láttam itt denevéreket, most is abban bíztam, hogy szemügyre vehetünk néhányat. Nem is kellett csalódnunk, mert két gyönyörű példány lógott fejjel lefelé a járatban. Nem sokat időztünk itt, hogy ne zavarjuk nyugalmukat.

dsc_0684.JPG

dsc_0694_1.JPG

A Szén-patak hordalékában kutatásra már nem volt igazán idő, de azért közelebbről is megnéztük mit rejthet a patak meder. Ha ásványokat elsőre nem is, de rengeteg apró rákot láttunk a lassabb folyású részeken. Úgy látszik nagyon tiszta itt a víz, mert a rákok csak, szennyezetlen vizekben élnek meg.

dsc_0720.JPG

Visszafelé sétálva az állomás felé, még útba esett egy erdei játszótér is. Állítólag a zafírt, itt a játszótér melletti patakrész hordalékában találták meg.

Ez a nap igazából a kislányunkról szólt. Összességében nem mentünk sokat, de kincskeresés, patak, barlang, és két játszótér (az első még Kismaroson) volt a mai mérleg. No meg persze a kisvasút, merthogy visszafelé is azzal mentünk.

A bejegyzés trackback címe:

http://odakintblog.blog.hu/api/trackback/id/tr897346910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

hazati 2015.04.24. 20:18:09

Klassz!
Ha legközelebb mentek, ne a patakmederben keressetek almandint, hanem a Fatornyos (régi túristaszálló) mögött menjetek fel a hegyoldalba az erdei úton, és van ott egy felhagyott bánya. Ma már csak egy kis üreg látszik, annak az oldalában, a bejáratnál kívül tele van a kőzet vele. Még fél centis példányt is találtam ott.
A vasbánya táróban pedig már a bronzkorban elkezdték a vasérc kitermelését, és a későbbi korokban tovább fejtették. Érdemes a börzsönyi kirándulások közben a köveket, sziklákat is nézni, mert a kelták írására is rábukkanhatsz. Tetszett a beszámoló!

Szekeres Gábor · <b>http://blog.hu</b> 2015.04.24. 22:51:22

@hazati: Köszi az infókat! Legközelebb ha arra járunk, megnézzük mindenképp. :)

hazati 2015.04.25. 06:15:39

Csak annyit még, ezt elfelejtettem mondani, hogy az almandinos helyen abban a bányában néhány éve a bal oldali eltömődött kürtősszerű járatból egy kézigránát került elő, így nem árt óvatosnak lenni, mert ezeket a helyeket használták a II. világháborúban is. Kismaroson a Morgó és Börzsönyliget közt (a régi kőbányától balra) a patak túloldalán a hegyoldalban van egy nagy szikla, az egy berobbantott szénbánya volt, a bejáratát a németek géppuskafészeknek használták. A mende-mondák szerint a helyiek a fegyvereket, hogy ne kelljen leadni, abba a szénbányába rejtették el, és berobbantották az elejét. Megtaláltam ott a bánya régi elektromos kapcsolótábláját, meg valami furcsa szerkezetet, amiről nem tudtam megállapítani, hogy mi lehetett, ezért felhagytam a kutatással, túl veszélyes volt. Verőcén a föld alatt kb. 10 méter mélyen szén van, de mivel ez a bánya bejárat magasabban fekszik, a bánya mélysége akár 20-30 méter is lehet. Sok érdekesség van azon a környéken, például megy egy alagút Szokolyáról a nógrádi várhoz, a vár oldalában lyukad ki, ma már csak egy rókalyuk méretű a kijárat, de még meg lehet találni. Az egy kb. 4 km hosszú alagút, amely a föld alatt követi a domborzati viszonyokat, a puhább kőzetrétegbe vájták. A kora ismeretlen, de az biztos, hogy már Mátyás korában meg volt, mert középkori szablyákat találtak benne a régészek. A Pap-hegyen meg a középkorban aranybánya volt, ahová függőleges aknák vezettek le, több is, amelyeket kőlapokkal fedtek le, nem tudom meg lehetne-e még találni, biztosan elfedi a föld, és az avar. De tudok olyan régi bányát még, amiben én is jártam, hogy van benne egy óriási magas és széles szögletes akna, aminek a tetejét egyetlen hatalmas kőlappal fedték le. Sétál az ember az erdőben, és fogalma sincs, mi van alatta. Ha valaki ott beszakadna, zuhanna 20-30 métert lefelé, elég ijesztő.
Királyréten a parkoló mögött a patakban lehet kék színű "köveket" gyűjteni, ezek a vasolvasztás melléktermékei. Ha kicsit feljebb megy az ember a patakban, látja, hogy ott a cső, amin keresztül az épületekből a szennyvíz belefolyik a patakba. Undorító, habzik, és büdös, jól meg kellene őket büntetni, mert szennyezik a patakot, hiszen ebben a patakban régebben szivárványos pisztrángok éltek. Ahová az ember beteszi a lábát, ott megmérgez mindent maga körül, tonnaszámra irtják az erdőt, de még így is ez a hegység a legérintetlenebb az összes közül.

Szekeres Gábor · <b>http://blog.hu</b> 2015.04.25. 08:37:43

@hazati: Nagyon érdekes amiket mondasz. Mi is ilyen szemmel nézzük a világot. Nemrégiben a Pilisben kerestünk ősi utakat. A Szondi alagutat tervezzük megnézni mi is. Tényleg végig lehet menni az alagúton? Nem omladékony?

hazati 2015.04.25. 10:25:16

dregelypalank.hu/tortenelem-3/a-falu-tortenete/a-szondy-alagut/

Én sajnos a Szondi alagútban nem jártam. De ez egy jó írás róla.