ODAKINT

Odakint

Vándorúton a Magas-Bakonyban

2015. július 22. - Szekeres Gábor

Utunkat Magyarország legmagasabban fekvő városában, Zircen kezdtük és a kék jelzésen nyugati, délnyugati irányban haladva a környék legkisebb településén, Németbányán fejeztük be.

dsc_0466_1.JPG

A megtett út alig 30 kilométer, ami egy futónak ezen a terepen 3-4 órába telik, míg egy túrázó is megteszi kényelmesen 5-6 óra alatt. Nekünk 3 napra volt szükségünk, mert a roskadásig megpakolt hátizsákok mellett, kicsi lányunk is velünk tartott - mint mindig.

A szokásos felszereléseken, - derékaljakon, hálózsákokon, sátoron kívül - olyan elengedhetetlen dolgokat kellett magunkkal cipelni, mint mesekönyv, kifestő, színes ceruzák, testfestő tollak és éjjeli fény, valamint egy csomó bébi tökfőzelék konzerv, amiből idáig napi kettő fogyott, persze most a felét hazahoztuk.

A túra felnőtt fejjel nem volt könnyű. Nem is tudom mi volt a nehezebb, amikor minden fűszálnál megálltunk és pár száz métereket haladtunk fél óra alatt, hátunkon a nehéz zsákokkal - mert le-föl venni sem volt könnyebb - vagy amikor csemeténk elfáradt és hol a nyakunkban, hol az ölünkben hoztuk felváltva.

Persze volt jó oldala is. Korán letáboroztunk minden nap és ráérősen ébredtünk a hűvös reggeleken. Nagy pihenőket tartottunk és nagyokat jégkrémeztünk. Zircen és Németbányán a játszótereket sem hagytuk ki. Volt időnk ismerkedni a tájjal, elolvadni a természetben. Ez utóbbi szó szerint. :)

1_2.jpg

Zircről elindulva és a kékről letérve a Pintérhegyi tanösvény egyik állomásán aludtunk első éjszaka, a pihenő mellett felállított sátorban. Másnap délelőtt indultunk tovább, majd értük el az egykor itt termesztett bodzáról elnevezett Borzavár községet. (Bodza helyi nevén borza)

2_1.jpg

Pecsételés Borzavárnál

A kis lélekszámú falú főutcáját a templom után hagytuk el. Egy kerékpáros útra felkapaszkodva, már jól látható volt a távolban a Kőris-hegy.

dsc_0459.JPG

Borzavárt elhagyva a kerékpárúton

dsc_0449_1.JPG

A távolban már a Kőris-hegy

A védett terület erdeinek zömét (70%) a középhegységi gyertyános-bükkösök alkotják, amelyben a fő fafajok magas kőrissel, hegyi- és korai juharral, nagy- és kislevelű hárssal, madárcseresznyével elegyesek. A legmagasabb részek bükkösei kb. 500 m tengerszint felett montán (magashegységi) jellegűek, hegyi szillel, hegyi juharral és magas kőrissel tarkítva. Legszebb állományaik a Kőris-hegyen, a Kék-hegyen és a Parajoson találhatók.

A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb csúcsa a maga 709 méterével. Jó alaposan megizzadtunk, mire felértünk, igaz kárpótolt minket a gyönyörű erdő látványa. A csúcsán a háromszintes Vajda Péter kilátóból pedig festői kilátás tárul elénk. Tiszta időben jól kivehető a Kab-hegy és Somló-hegy jellegzetes alakja és a Balaton csillogó víztükre. Még a Csetény környéki szélerőművek is látszanak innen.

dsc_0518.JPG

Az estét a kilátó mellett töltöttük, lefekvés előtt pedig a világító szentjánosbogarak fényében gyönyörködtünk.

A környező források - legalábbis amiket felkerestünk - ebben a nyári hőségben mind szárazak voltak. A vizünk az előző napi kánikulában és az esti főzésben, csaknem elfogyott. Persze kislányunknak volt még bőven mit innia, de mi szomjasan kezdtük a reggelt.

dsc_0392.JPG

Este a sátorban

dsc_0582.JPG

Néhol alig szűrődött be fény a sűrű erdőbe

dsc_0594_1.JPG

dsc_0633.JPG

Bakonybél felé

u2.JPG

A rengetegben

Viszonylag hosszú ereszkedés következett Bakonybélig, amely a Gerence-patak partján fekszik. Itt remetéskedett egykor Szent Gellért, akinek a falutól nem messze egy kápolna is emléket állít.

dsc_0643.JPG

A Gerence-patak hídjánál

u3.JPG

Gumicsizmával a Gerence-patakban

Innen a patakon átkelve felfelé visz az út jó darabig. Még mielőtt ránk esteledett volna, letértünk a jelzésről és egy tisztáson vertük fel a sátrat. Még sötétedés előtt hajtás, majd vadászat hangjait hallottuk messziről. De az éjszaka - számunkra legalábbis - nyugodtan telt.

dsc_0722.JPG

Pecsételés Németbányán

Már csak néhány kilométer volt Németbányáig, ahol ismét le kellett térni a jelzésről a pecsételés miatt. Bolt nem volt, de szerencsére falunapot tartottak a helyiek. Így itt sem okozott gondot a frissítés. Legközelebb innen folytatjuk a túrát Nagyvázsonyig, de most a kánikulában a Balaton felé vitt tovább az utunk...

A bejegyzés trackback címe:

http://odakintblog.blog.hu/api/trackback/id/tr537645774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.