ODAKINT

Odakint

Königsjodler - A via ferrata álom

2015. május 19. - Szekeres Gábor

Hazánkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a via ferrata vagy klettersteig túrák. Ezeken a túrákon, olyan hegyi utakra merészkedhet fel az ember, amelyek kiépítetlenül, csak képzett sziklamászók számára lennének elérhetőek. Az előrehaladást előzetesen felszerelt létrák, lépcsők, hidak és fémkábelek segítik.

konigsjodler_1.JPG

Hazánkban a vasalt utak térhódítását, mi sem bizonyítja jobban, mint a már megnyitott cseszneki és tatabányai via ferrata parkok. Külföldön már persze egy megszokott és elterjedt társasági, családi szabadidős programnak számít, amelyben az egyszerű túrázástól az extrém mászásig mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet.

A külföldi ferraták közül, sokak számára talán a legáhítottabb cél, a mára már elhíresült Königsjodler út, amely a Keleti-Alpokban, a Berchtesgaden-i Alpokban helyezkedik el. Hírnevét nemcsak magassága, hossza és nehézsége adja, hanem szépsége is, hiszen folyamatosan gerinc élen halad felfelé, amelynek tornyain fel-le ingázunk.

trasa.jpg

Az út során 1700 méteres szintet kell legyőzni a Hochkönig csúcsig (2.941m), ebből 700 méter a via ferrata, a többi gyaloglás egészen a Matrashausig, amely az egyik legmagasabban fekvő hütte a Keleti-Alpokban.

Bár a Hochkönig csúcs Ausztriában található, a hegy nagyobb földrajzi része az Alpok Berchtesgaden-i részén fekszik Németországban.

A túra a Hockönig déli lábától az Erichhüttétől indul. Innen körülbelül 2,5 óra a beszállóig, majd 4-6 óra a klettersteig rész. A Matrashausig további 1 órával kell kalkulálni. Így egy egész napos, túrával kell számolni, kitett gerincen haladva. Ami gyakorlatlan, vagy még nem hozzászokott embereknek idegileg is megterhelő lehet.  Az útvonal nagyjából B,C nehézségű részeken halad, majd a végén néhány D nehézségű szakasz is előkerül, ezért és a hosszú menetidő miatt, fizikailag mindenképpen felkészülten kell neki indulni a Königsjodlernek.

erichhutte.JPG

Erichhütte

gyaloglas_a_beszallohoz.JPG

Gyaloglás hajnalban a beszállóhoz

mar_kozeledunk.JPG

Már közeledünk

dsc_0112.JPG

és már a Königsjodleren kora reggel

A nyolc tűhegyes torony mellett további plusz adrenalint jelent néhány rövidebb ferdekábeles híd és a Flying Fox a Sallerriss felett. Itt egy 30 méteres drótkötélen kell átcsúszni két sziklatorony között.

dsc_0123_1.JPG

A Jungfrauensprung

dsc_0147.JPG

A Teufelsschlucht

dsc_0161.JPG

dsc_0183.JPG

és a híres Flying Fox

dsc_0166.JPG

Az átkelés

dsc_0194_1.JPG

Jönnek a felhők

A magashegységből adódóan a hírtelen elromló idő lehetőségével is tervezni kell. Szerencsére vannak menekülő útvonalak is, amelyeken keresztül a lejöveteli útra lehet csatlakozni. A kiszállás után pedig a lejövetel kétféleképpen is megoldható. Vagy az Arno úton vissza az Erichhüttéig, vagy egy elég technikás túraútvonal vezet a Birgkar mentén.

dsc_0203.JPGdsc_0217.JPG

Ködben úszva

dsc_0224.JPG

A Kummetstein előtt

A tornyokon haladó klettersteig ennek a régiónak a leghosszabb és legnehezebb - de egyes vélemények szerint - az Alpok egyik legnehezebb pályája.

dsc_0253.JPG

A kiszálló

dsc_0263_1.JPG

Gyaloglás a Matrashausig

dsc_0266_1.JPG

dsc_0270.JPG

Késő délután indultunk lefelé a ház keleti oldalán...éjszakába nyúló ereszkedés következett

49409.jpg

A piros nyíllal jelölt úton jöttünk le

Az út egyébként rendkívül jól kiépített és karbantartott. Aki fizikailag felkészült és nem riad meg a kitettségtől, annak páratlan élményben lehet része a Königsjodlert végigmászva.

A képek 2011-ben készültek