ODAKINT

Odakint

Odakint

A Börzsöny bércein - Titokzatos várak

2016. április 05. - Szekeres Gábor

A Börzsöny bércein számos olyan vár állt egykor, amelyekről keveset tudunk, s néhány feljegyzésen és mondán kívül, történetük a feledés homályába süllyedt.

csehvar_fele.jpg

Diósjenőről nyugatnak indulva található a 646 méter magas Bárány-bérc, amelyet egy keskeny hegynyereg köt össze a tőle keletre fekvő és nála alacsonyabb hegykúppal, amelyen a Csehvár maradványai emelkednek. A várhegy gyakorlatilag a Börzsöny keleti széle, ezért meredeken kiugrik a mellette elterülő síkságból. A hajdani vár így tökéletes volt védelmi szempontból, hiszen nemcsak messze ellehetett látni onnan, de megközelíteni is nehéz volt.

Az előkerült habarcs és kőtörmelékek arról árulkodnak, hogy a hegykúp ovális tetején, valószínűleg kőfalas lakótorony állhatott. Védelméről a kúptető alatt körbefutó sáncmaradványok tanúskodnak, amelyek helyenként már az egy métert sem érik el.

csehvar.jpg

A Csehvár

a_csucson.jpg

A Kámor felé tekintve a Csehvár tetejéről

Feltehetően a tatárjárás utáni Árpád-kori kisvárak közé tartozott és már a török hódítás előtt elpusztult, legalábbis az írásos emlékek erre engednek következtetni.

A hegykúpra felérve, már nehéz elképzelni, hogy itt egykor - történelmi léptékkel mérve nem is túl hosszú ideig - vár állott. A pazar kilátás azonban kárpótolhat csalódottságunkban, hiszen pont a másik, mondavilágáról gazdag várhegy bérceire láthatunk rá. A Kámorra.

Innen a Csehvártól, viszonylag könnyen ellehetne jutni a szomszédos várhegyre, ha visszamennénk Diósjenőre, majd követnénk a sárga jelzést.

Mi egy nagy kerülőt tettünk. Először a Csóványosra néztünk fel, majd a Nagy-Mánán keresztül Királyházáig, onnan pedig egy darabig a Kemence-patak mellett haladva a Kék négyzeten a Csánki-kertig mentünk. Onnan már egyenes út vezetett a Kámorra.

nagy-mana_1.jpg

A Nagy-Mána gerince

retek_1.jpg

A Börzsöny bérceit gyakran gyönyörű rétek teszik még varázslatosabbá

sebes_patak.jpg

Sebes patakjai is hozzátartoznak az összképhez

Kámoron egykor két vár állt, de nem tudjuk mikor építették azokat és mikor vesztek a múltba. A felső vár a régészek leletei alapján, valószínűleg Árpád-kori lehetett és kőfalakból állt. Az alsó vár a késő középkorban épülhetett és menekülő vár szerepét tölthette be. Vagyis az ellenség elől, ebbe a nem túl erős védelemmel bíró - a korabeli kőfalakkal szemben, itt csak árok és sánc szolgált a védelemre - várba menekültek a környékbeli lakósok.

Nevét a legelfogadottabb vélemény szerint, egy török eredetű szóhoz kötik, melynek jelentése sámán volt.

Mondavilága azonban elsősorban nem a várhoz, hanem egy sziklahasadékhoz köthető leginkább, melyben hajdan egy vitéz, mesés kincset rejtett el.

Ha itt valaki bedob egy követ, annak sokáig pattogó hangjából arra következtethetünk, hogy odalenn az üreg folytatódik tágasabb járatokban. Egy helyi monda szerint, a kincs elrejtése után egy önként jelentkező harcos vállalta, hogy belülről egy hatalmas kővel magára zárva a barlangot, megmenti az idegenektől, seregének a vagyont. Hallhatunk történetet arról is, hogy a mérhetetlen kincs rejtekhelye csak virágvasárnap fedezhető fel, de nem akárki lehet oly szerencsés, hogy ráakadhat a "csapóajtóra", hanem csupán egy család - hetedikként születetett - fiúgyermeke.

csehvar_fele.jpg

Kilátás a Kámor gerincéről. Jobbra a Csehvár.

Aki gótikus várromokra vágyik, az csalódni fog, hiszen a várak nyomait ma már csak az értő szem fedezheti fel. De aki felkapaszkodik e bércekre, az igéző történetek és mondák hangulatán túl, valóban meseszép kilátásban részesülhet.

*Természetesen nem csak ez a két vármaradvány van a Börzsönyben. Hamarosan folytatjuk a többi bejárását is.

süti beállítások módosítása