14-16 millió évvel ezelőtt járunk. Egy folyó hömpölyög valahonnan a mai Felvidék területéről, északnyugatról délkeleti irányba. A folyam útját két oldalról buja erdők kísérik. A partvidéken fűzfák, beljebb pedig szilfák, juharok és nyárfák alkotják az óriási erdőségeket. Az itt élő rovarok, madarak és emlősök  hangjától hangos a vidék. A morajló folyóban, fürdőző ősormányosok trombitálnak.

Ahogy a folyó eléri a tengert, folyása lelassul, majd lerakja messziről magával hozott, görgetett hordalékát. (Andezitot, kvarcitot és metamorfitot). Miután feltölt egy-egy területet, magának már új utat keresve több ágra szakad, delta torkolatot formálva. Ennek a mocsaras vidéknek a sorsát tovább alakítja az ekkor születő Osztrovszki-hegység, amelynek létrejötte állandó vulkánkitörésekkel jár. A finomszemcséjű vulkáni por betemeti a gyorsan lebomló leveleket, egyúttal meg is őrzi a növénymaradványokat az utókor számára.

Előre ugrunk az időben. A mai Páris-patak már 10-20 ezer éve formálja a környezetét. Esőzéseknél nagy mennyiségű víz formálja, vájja ki a környezeténél puhább tengeri üledékből a patak völgyet. Mivel törmeléket szállít, az erózió is nagyobb mértékű. A puhább kőzetek gyorsabban formálódnak, egyes falak hírtelen leszakadását eredményezve,  míg a keményebb részek lassabban csiszolódnak, így néhol félcső alakú alámosásokat képezve.  

Nos ez a kanyargós, szűk, 20-25 méter magas folyamatosan formálódó szurdok Magyarországon van, a Cserhátban, Palócföldön.

A közeli Karancs-csúcsot Mikszáth Kálmán Palóc Olümposznak keresztelte, és Mikszáth után szabadon a szurdokot a helyiek nemes egyszerűséggel Palóc Grand Canyonnak hívják. A Grand Canyonban ugyan még nem jártam, de a kis szurdok tényleg varázslatos.

A Páris-patak már csak heves esőzéseknél és hóolvadáskor mutatja meg magát, de ilyenkor továbbra is komoly felszínformáló erővel bír. Az általa kialakított fiatalkori völgybevágódás felszínre hozta azt a 14-16 millió éves lazább üledékesebb réteget, amelyet a fölötte lévő tufába ágyazódott keményebb rétegek védtek meg. Ezekből a rétegekből szinte érintetlenül kerülnek elő az őslénytani leletek: növényi lenyomatok, faopálok, csont és fogmaradványok, vagy a világviszonylatban is jelentős fabarlangok is, amelyek az egykori fatörzsek kontúrjai.

Az üregek lényegében a vulkáni üledékes kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai, innen ered a lenyomatbarlang elnevezés is.

A szurdok "végén" egy tereplépcső állja utunkat, amely úgy keletkezett, hogy a felül lévő keményebb kőzetrétegek bevágódási folyamata lassabb, mint az alatta lévő puhább részeken, ahol ez a folyamat már jóval előrehaladottabb.

Maga a szurdok persze még folytatódik tovább, kevésbé grandiózus, de látványos részeken. Mi megkerülve a tereplépcsőt, beereszkedtünk a fölső részbe is, a csúszós, avaros talajon.

Már régóta járom az országot, és minél több helyre jutok el, annál inkább erősödik bennem az érzés, hogy mennyi mindent nem láttam még. Ebben a Nógrádszakáltól északra elterülő szurdokvölgyben sem voltam még azelőtt, de örülök, hogy ide is eljutottunk. Szurdok és földrajz szerelmeseknek kötelező. Végül Mikszáth Kálmán szavaival zárom soraim: